Információk, érdekességek
Óvja szeme világát!
2006. október 06.
Életünk során "be vagyunk börtönözve" testünkbe, akárcsak egy középkori várkastélyba, érzékszerveink pedig a lõrések, amelyeken át információkhoz juthatunk arról, mi is van rajtunk kívül.
De ami összeáll ezekbõl az információ-mozaikkövekbõl, az messze nem a teljes ábra, csupán annak egy, az emberek számára felfogható, értelmezhetõ része.
Betegséget is jelezhet az alvászavar
2006. szeptember 24.
Egy katalán alváskutató-csoport véleménye szerint az alvás ún. REM fázisának zavarai elõrejelzik, hogy a betegnél késõbb kialakulnak-e bizonyos agyi eredetû degeneratív betegségek. Ezek közé a betegségek közé sorolják például a Parkinson-kórt.
A REM alvási fázis során a csukott szemek gyorsan mozognak, és ezek a fázisok átlagosan 90-120 percenként ismétlõdnek az alvás alatt. Sokan úgy vélik, hogy ez alatt az idõszak alatt álmodunk, de az bizonyos, hogy ez a legéberebb alvási fázis, akit ilyenkor ébresztenek fel, általában frissen, kipihenten ébred. A REM fázisok pontos szerepét egyelõre nem ismerik, de a kutatók az agyhullámok vizsgálatával (EEG) már meg tudják határozni, ha valakinek ez a fázisa az átlagtól eltér.
Fenyõfa-kéreggel megmenthetõ a fekélyes láb?
2006. szeptember 21.
A szakértõk szerint minden hatodik cukorbeteg elveszíti a lábát a betegség következményeként kialakuló alsó végtagi fekélyesedés miatt. Úgy tûnik azonban, hogy a tengerparti fenyõ kérgének kivonatából készült gyógyszerrel megállítható a folyamat.
A Dr. Gianni Belcaro vezette kutatócsoport az olasz Chieti-Pescara Egyetem egyik klinikáján végzett kutatásokat 30 diabéteszes beteg részvételével, akiknél mind megfigyelhetõ volt a láb kifekélyesedése. A betegeket négy csoportra osztották aszerint, hogy szájon át vagy helyi kezelés (kenõcs) formájában kapták-e a fenyõkéreg kivonatot tartalmazó gyógyszert. A hat hétig tartó kezelések során az összes beteg fekélyét naponta fertõtlenítették. Az elsõ csoportban (tabletta + kenõcs) a kezelés hatására a fekélyek kiterjedése 74,4%-kal, a másodikban (csak kenõcs) 41,3%-kal, a harmadikban (csak tabletta) 33%-kal és a negyedikben (csak fertõtlenítés) 22%-kal csökkent. A vegyes módon kezelt betegek 89 százalékánál a fekélyek teljesen elmúltak.
Elkeserítõ betegség: A páciens még családtagjainak arcát sem képes felismerni
2006. szeptember 20.
A prozopagnozia néven ismert ritka betegség lényege, hogy a beteg nem ismeri fel azoknak az arcát, akikkel egyébként gyakran találkozik. Egy német kutatócsoport szerint a furcsa betegség egyik formáját egy gén hibás mûködése okozza.
A különös betegség alighanem nagyon megkeseríti az ember életét. A páciens nem képes felismerni sokszor még a legközelebbi családtagok arcát sem, kénytelen más ismertetõjegyekre, pl. hangra, hajszínre vagy éppen az öltözködési szokásokra támaszkodni. Az érzékelési zavar a tévéképernyõre is érvényes, azaz egy ilyen beteg képtelen például egy filmet végignézni. A kellemetlenségeket úgy próbálják meg elkerülni, hogy általában kész kifogásokkal rendelkeznek, miért nem ismernek fel valakit (pl. új szemüvegre van szükségem). Enyhébb formában sokakat érinthet ez a baj, kiváltó okát idáig még nem tudták meghatározni, de az már ismert, hogy a jelenség kialakulhat szerzett formában, például agyi sérülés vagy gutaütés után, de elõfordulhat különösebb ok nélkül, veleszületetten is.
A vesebetegség rontja a szívbetegek állapotát
2006. szeptember 20.
A komoly szívritmus zavarokban szenvedõ betegekbe újabban olyan pacemakert ültetnek, amely hirtelen szívleállás esetén akár áramütést is ad, kvázi defibrillátorként mûködik. Az amerikai Northwestern Orvostudományi Egyetem kutatói szerint azonban hiába a beültetés: ha párhuzamosan vesebetegség is kialakul, nagyban lerövidül a szívbetegek hátralévõ élete.
A kutatók 585 beteget vontak be vizsgálataikba, akik mind szívritmus-szabályozó beültetésére vártak. A betegek egy részénél a szívbaj mellett súlyos (végstádiumú) vesebetegséget is diagnosztizáltak.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...445446447...460