Információk, érdekességek

A fiúk nagyobb melle hormonzavarra utalhat

2015. november 13.

Serdülőkorban a fiúk mellének mirigyes tapintatú megnagyobbodása bár igen zavaró és kellemetlen panasz lehet, ám szerencsére az esetek többségében elmúlik. Ha mégsem, akkor – dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa szerint – célszerű szakemberhez fordulni!

A mellek megnagyobbodásának oka a fiúknál

A fiúk mellének megnagyobbodásáról (gynaecomastia) viszonylag keveset hallani, mivel a legtöbben nem fordulnak vele orvoshoz, ám valójában igen gyakori probléma.

A panaszt az emlőmirigyek megduzzadása okozza, mely előfordulhat újszülött korban, a pubertás időszakában, akár az idősebb férfiaknál is, de statisztikailag legtöbbször kamaszkorban jelentkezik. Bár sokan úgy hiszik, hogy csakis az elhízott fiúgyermekeket érinti, a valódi gynaecomastia a normál súlyúaknál is megfigyelhető, tehát nem testtömeghez köthető (kivétel a hamis, pseudo-gynaecomastia, amikor a probléma oka a nagymértékű elhízás, így a mell is elzsírosodik).

Fontos tudni, hogy a megnagyobbodott mell legtöbbször csupán átmenetei állapot, amelyet ideiglenes hormonváltozások idéznek elő, így egy idő után magától megszűnik. Újszülöttek esetében és kisdedkorban azért jelentkezik, mert a receptorok érzékenysége nő az ebben az életkorban fiziológiásan is magas ösztrogén szintre. A serdülők esetén hasonló az ok: a hirtelen megnövekedő tesztoszteronból átalakuló nagyobb ösztrogén szint miatt.

„Leprás vagyok, kerüljetek” - A bőrbetegségek pszichoszomatikus hátteréről

2015. november 11.

A bőr nemcsak az elhatárolódás, hanem egyúttal a kapcsolatteremtés szerve is. Abba burkolózva mutatkozunk meg, nem bújhatunk ki a bőrünkből. Cikkünk 1. részében a pattanásokról és a szemölcsökről beszélgetünk.

A bőr véd, szabályoz és "érez" is

A bőr testünk kültakarója és legnagyobb szerve is egyben. A bőr határolja testünket a külvilág felé, védi számos fizikai, kémiai és biológiai behatástól. Külső rétege, az elszarusodó felhám megakadályozza a vízvesztést, valamint festéktermelése révén véd a napfény ultraibolya sugarainak károsító hatása ellen. Védelmi szerepén kívül a bőrnek számos más funkciója is van: részt vesz a test hőmérsékletének szabályozásában, a benne található nagyszámú idegvégződés révén hatalmas érzékszerv is.

Bőr és idegrendszer - ugyanarról a "tőről" származnak

A bőr a magzati életben ugyanabból a csíralemezből fejlődik ki, mint az idegrendszer; minden bizonnyal ez magyarázza érzelmeink, idegállapotunk és bőrünk rendkívül szoros kölcsönhatását. Ez a kapcsolat számos köznyelvi fordulatban megmutatkozik: kellemetlen helyzetben rosszul érezzük magunkat a bőrünkben, különösen akkor, ha a tárgyalás, az alku a bőrünkre megy. Mégsem bújhatunk ki a bőrünkből. Van aki örömében majdnem kiugrik a bőréből, akinek pedig vastag a bőre, az bármit meg tud tenni szégyenkezés nélkül.

Támad a Drakula hormon

2015. november 09.

A melatonin-felszaporodás egyeseknél sajátos depressziót okoz, mely a szénhidrátéhséggel, a testsúlynövekedéssel, a túl sok alvással és az állandó fáradtság- érzéssel igen hasonlít a téli álmot alvó állatok állapotához.

A melatonin görög eredetű szó, (melasz: sötét, tonin: aktiválni) és sötétben aktiválódó anyagot jelent, de nevét arról kapta, hogy a békának adva annak bőrszíne mimikriszerűen megfeketedik tőle. A “Drakula hormonnak” is nevezett anyag termelése nemcsak az ember sajátossága; a melatonin – termelés jellemző állatokra és növényekre egyaránt.

A melatononit az 1950-es években fedezték fel

A melatoninhoz hasonló, vagy azzal megegyező anyag található egy Rohodbacter capsulatus nevű baktériumban, de a növényvilágban is fellelhető, mint különböző gyógynövények hatóanyaga. Kimutatható például az őszi margitvirágban (Tanacetum partheicum) és az ismertebb, a népi gyógyászatban is alkalmazott orbáncfűben (Hypericum perforatum). Az állatvilágban a melatonintól függ a párosodás képessége és ideje, de a bunda növekedését is ez az anyag befolyásolja, ill. szabályozza a bioritmusébrenlét-aluszékonyság-alvás fázisritmusát.

Nem csak a nátha állhat a visszatérő arcüreggyulladás mögött

2015. november 05.

Az orrmelléküregek elhelyezkedése

Az arccsontokban lévő, nyálkahártyával fedett üregek egyfajta rezonancia-, vagy más néven rezgésterek, a hangszín kialakításában is szerepük van. Négyféle orrmelléküreget különböztetünk meg: három páros és egy páratlan. Az arcüregek, az orr két oldalán, a szemek közötti területen a rostasejtek, a homloküregek és felettük a páratlan iküreg.

Varrni vagy nem varrni? – a külbokaszalag szakadás kezeléséről

2015. november 04.

Bárkivel, bárhol, akár a busz után szaladva is előfordulhat, hogy megroppan a bokája, és rossz esetben a baleseti sebészeten derül ki a külső bokaszalag szakadása. Van, hogy csak rögzítjük, de gyakran operálni kell! 

Nem kérdés: a boka rándulása és a külbokaszalag szakadása igen gyakori sérülés, sportolók és átlagemberek egyaránt elszenvedhetik.

A szakadás a boka hirtelen befelé csavarodásakor jön létre. A külső szalagrendszer három részből áll (ligamentum talofibulare anterius, ligamentum talofibulare posterius, ligamentum calcaneofibulare), ezek közül az elülső szalag (talofibulare anterius) a legsérülékenyebb. Súlyosabb a sérülés, ha a calcaneofibularis szalag is szakad, ritka esetben pedig mindhárom károsodik.

A tünetek

Fájdalom, duzzanat, bevérzés a külbokatájon, terhelési képtelenség. A pontos diagnózishoz stabilitási teszteket végzünk, emellett hagyományos és úgynevezett tartott (szintén az esetleges instabilitást igazoló) röntgenfelvétel szükséges.

Régebben a szakadást az ízületbe adott röntgen kontrasztanyaggal is bizonyították: ép szalagrendszernél az anyag az ízületi tokon belül marad, szakadásnál „kifolyik” a környező szövetek közé.